Báránd
Báránd község Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi kistérségben, Nagysárrét északi szélén fekszik.
Kr. előtt 5000 óta lakott hely, ezt régészeti leletek bizonyítják. A község a vadvizek áradásától biztonságos hátságokon jött létre. A vízszabályozás után jelentősen kiszáradt a település. A helynév feltételezett szláv vagy török eredetű.
A XIII. század második felétől egészen a XVI. század közepéig a váradi püspökség birtoka. 1599 és 1692 között több földesúré volt a terület, de 1692-ben a püspökség visszaszerezte, mint ősi javát.
1703 és 1707 között rácok dúlták fel a települést, ami ennek következtében elnéptelenedett és csak 1796-ban népesedett vissza a feljegyzések szerint.
A XIX. századra a lakosság száma már megközelítette a 4000 főt. Postakocsi állomás volt a Buda-Pest- Kolozsvár útvonalon. Az 1950-es évekre kialakult a település végleges szerkezete.
A település infrastrukturális ellátottsága nagy fejlődésnek indult. A falusi turizmust fejleszti a falun áthaladó főút.
Nevezetességei:
Báránd az Alföldön ritkaságszámba menő barokk műemlékekkel rendelkezik.
Barokk stílusú református templom
1891-ben átépített barokk stílusú katolikus templom
A főtéren Nepomuki Szent János szobor, Szent István szobor, Kossuth szobor és a második világháborús hősi emlékmű látható.